A gyémántfelület fémezésének jelentősége

Ősidők óta a gyémántokat rendkívül értékes dísznek tekintették. A modern ipari technológia fejlődésével azonban fokozatosan feltárták a gyémánt egyedi mechanikai, termikus és elektromos tulajdonságait, így az egyszerű eljárásból fontos ipari alapanyaggá vált.

 

A gyémántfelület fémezésének jelentősége

De bármennyire is kiváló maga a gyémánt, nehéz lesz önmagában megszólaltatni ---, mivel a szintetikus gyémánt részecskemérete olyan kicsi, hogy szinte minden alkalmazáshoz kristálykötésre vagy az alapba történő beültetésre van szükség. A gyémánt azonban nagy határfelületi energiával rendelkezik a legtöbb fémmel, kerámiával stb., így a gyémánt és a mátrix közötti kötőerő gyenge, és a gyémánt könnyen leesik a korai szakaszban.

Jelenleg a gyémánt fűrészszerszámokat többnyire porkohászatban gyártják. A szinterezési hőmérséklet általában 900 C-ig terjed. Amikor a gyémántot körülbelül 700 C-ra melegítjük levegőn, elkezd oxidálódni, fogyni kezd, és csökkenti a nyomást. A gyémánt grafitizálása 1000 C felett megy végbe, ami nagyban befolyásolja a gyémánt kiszolgáló hatását.
Ezért az oxidációval szembeni ellenállás javítása és a gyémánt grafitizálódásának megakadályozása kulcsfontosságú tényező a gyémántszerszámok élettartamának növelésében magas hőmérsékleten. Jelenleg a gyémánt felületén lévő fémbevonatot általában itthon és külföldön használják a gyémánt és a mátrix közötti határfelületi energia csökkentésére, és stabil kémiai-kohászati ​​kötést képeznek a gyémánt és a kötőanyag között ezen a fémrétegen keresztül. A kötőanyagok a következő fontos szerepeket töltik be:

1 Gyémántrészecskék diszperziója és szabályozása
2 A gyémántrészecskék bizonyos mértékig való feltárása;
3 Megakadályozza a gyémántrészecskék idő előtti lehullását;
4. A megmunkálási folyamat során keletkező hőt gyorsan terjessze ki, hogy ellenálljon és eloszlassa a gyémántmegmunkálás okozta ütéseket.