A rézpor szerepe a gyémántszerszámokban

A rézpor szerepe a gyémántszerszámokban
A rézpor a gyémántszerszámmátrixok alapvető összetevője. Általában vas-, ón-, kobalt- és nikkelporral kombinálva széles körben használják melegen{1}}sajtolt szinterezett eszközökben-például fém-kötésű csiszolótömbökben (pl. "tégla" és "patkó" típusok) és betonfúró-szegmensekben, amelyek hővezető képessége, mátrix-viselkedése és szabályozása kulcsfontosságú szerepet tölt be.

(Rézpor)

 

 

1. Folyékony fázis képződése a szinterezési hőmérséklet csökkentésére
A réz és az ón könnyen alacsony -olvadáspontú- bronz folyékony fázist képez (a tiszta réz hőmérséklete alatti hőmérsékleten). Ez a folyékony fázis a szabványos 750–830 fokos meleg-sajtolási tartományon belül képződik, megnedvesíti a szilárd fémrészecskéket és a gyémántfelületeket, miközben kitölti a részecskék közötti üregeket. Ez jelentősen megnöveli a mátrix sűrűségét, megerősíti a részecskék közötti kohászati ​​kötést, és alacsonyabb szinterezési nyomást és hőmérsékletet tesz lehetővé, ezáltal csökkentve a magas hőmérsékletű grafitosítás által okozott gyémántkárosodást.

2. A mátrix szívósságának és az önélezési teljesítmény{1}}optimalizálása
A tiszta réz kiváló plaszticitással és szívóssággal rendelkezik. A rézportartalom növelése lágyítja a mátrixot és növeli annak plaszticitását. A köszörülés során a mátrix simán, folyamatosan és szisztematikusan kopik, így friss gyémánt vágóélek jelennek meg; ez megakadályozza a munkafelület polírozását vagy elcsúszását, ezáltal jelentősen javítja az önélezési teljesítményt{2}.
Alkalmazási terület: A magas{0}}réztartalmú készítményeket elsősorban lágy kövekhez, például márványhoz, luxuskőhöz és puha mészkőhöz tervezett csiszolótömbökhöz használják.

 

3. Kiváló hővezető képesség a hatékony hőelvezetéshez és a hőkárosodások megelőzéséhez
A réz hővezető képessége sokkal jobb, mint a vasé. A mátrixban lévő rézkomponens gyorsan elvezeti az őrlési súrlódásból származó hőt, csökkentve a gyémántrészecskék helyi hőmérsékletét. Ez mérsékli a gyémánt nagy hő által okozott passzivációját és grafitosítását, így alkalmassá teszi a folyamatos, hosszú ideig tartó -feldolgozási műveletekre.

 

4. A rozsdafoltosság csökkentése; világos színű kőhöz alkalmas
A réz nem oxidálódik könnyen kemény, vöröses{0}}barna oxidokká. A magas-vastartalmú készítményekhez képest a magas-réztartalmú mátrixokról lekopott törmelék kisebb valószínűséggel okoz sárga rozsdafoltokat a márvány vagy a világos{4}} színű luxus kőlapok felületén. Ez megőrzi a kő esztétikus megjelenését, és kulcsfontosságú stratégiává teszi a világos színű köveken használt fogyóeszközök elkészítéséhez.

 

5. A mátrix gyémánttá való nedvesíthetőségének fokozása
A szinterezés során képződött folyékony fázisú réz{0}} hatékonyan nedvesíti a gyémánt felületét. Titán-bevonatú gyémántokkal párosítva tovább javítja a határfelületi kötést, segít növelni a mátrix gyémántokra ható visszatartó erejét, és csökkenti az idő előtti teljes szem-kihúzódást-.

 

kiegyensúlyozott összetételt igényel
1 Alacsony keménység és kopásállóság
A réz eredendően puha; a túlzott réztartalom csökkenti a mátrix kopásállóságát, felgyorsítja a mátrix fogyasztását, és lerövidíti a szerszám teljes élettartamát. Nem alkalmas nagy-keménységű anyagok, például nagy-kvarcgránit vagy C60 nagy-szilárdságú beton feldolgozására.

2 A túl sok folyadékfázis "anyagáramláshoz" és "elkülönüléshez" vezet
Ha a réz- és óntartalom túl magas, a szinterezés során többlet folyadékfázis képződik. Nyomás alatt ez a folyadék áramlását és az összetétel szétválását okozza, ami egyenetlen sűrűséget eredményez az őrlési szegmens felső és alsó része között, nem egyenletes a termék keménysége és egyenetlen felületi kopásmintázatok használat közben.

 

3 Nem elegendő magas hőmérsékletű-szilárdság
Tartósan magas-hőmérséklet és nagy-terhelésű köszörülés mellett a nagy-rézmátrixok hajlamosak a képlékeny deformációra. A munkafelület gyorsan kopik, így képtelenek ellenállni a durva betonacél vagy kemény adalékok csiszolásakor fellépő erős ütési erőknek.

 

 

1. Elektrolitikus rézpor: Dendrit alakú, érdes felülettel; erős részecskék összekapcsolódást, kiváló alakíthatóságot és magas szinterezési aktivitást kínál. Ez a leggyakrabban használt típus a kőcsiszoló szegmensekhez Kínában. Hátrányai közé tartozik a rossz folyóképesség és a közepes egyenletesség az automatikus formatöltés során.
2. Porlasztott rézpor: közel{0}}gömb alakú, kiváló folyóképességgel; alkalmas automatizált préseken történő tömeggyártásra. Azonban alacsonyabb a szinterezési aktivitása, ami valamivel alacsonyabb mátrixsűrűséget eredményez, mint az elektrolitikus réz azonos körülmények között.

 

 

• Csiszolószegmensek luxuskőhöz, márványhoz és puha kőhöz: Magas-réz-, alacsony-vas-összetétel; ön-élezésre, karcolásmentes-teljesítményre és rozsda-foltok megelőzésére tervezve.
• Durva köszörülési szegmensek gránithoz (fém-kötés): Mérsékelt réztartalom; vasporral kiegyensúlyozott, hogy optimalizálja a kopásállóság és az élesség közötti kompromisszumot-.
• Fúrófogak vasbeton és kemény kőzet szerszámokhoz: Csökkentett rézarány megnövelt kobalt- és vastartalommal; A mátrix keménységének, kopásállóságának és ütésállóságának növelésére tervezték.
• Bronz-alapú rendszer (Cu-Sn): klasszikus lágy-mátrix alapképlet; gyakran használják kiindulási alapként a készítmény módosításához.

 

Rövid összefoglaló
A rézpor alapértéke: Megkönnyíti a folyékony{0}}fázisú szinterezést, fokozza a szívósságot és az ön-élezést, javítja a hőelvezetést, és megakadályozza a rozsdafoltok kialakulását a kövön.

Előnyök: Jó szívósság, könnyű szinterezhetőség és kiváló hővezető képesség. Hátrányok: elégtelen kopásállóság; túlzott használat lerövidítheti a szerszám élettartamát. A formula kialakításának lényege a réz használata a mátrix lágyságának beállítására, míg a vas és a kobalt kombinációja az "élesség" és az "élettartam" egyensúlya érdekében.